„Hé, te, aki az utcán újságot árulsz, És ötkor kelsz, zötyögsz villamoson, és Éjjel tanulsz és fáj a szemed, S a fáradtságtól a könnyed kicsordul, Adj egy percet nekem az életedből!”
…vagy ne is nekem, add magadnak! Szánj néhány percet arra, hogy megismerj egy olyan módszert, ami – megígérhetem –az egész életedet végig kíséri majd. Nyugi, semmi bonyolult, vagy hamisan csillogó szemfényvesztés nincs a dologban. Lapozz bele a könyvbe, amit a kezedben tartasz! Rosszérzések nélkül, csak lazán! Ok, ok, könnyű ezt mondani, gondolod magadba, főleg ha most úgy érzed sokszorosan erőd végéhez értél. Ha már hidegen tudatodba hasított a gondolat, hogy minden erőfeszítésed ellenére te sem vagy „mindenható”, és már nem csak a fejed, de a feneked is zsibbad, annyit ültél az 1287 oldalas könyv fölött, és bár tiszta lehetne a lelkiismereted, mert tényleg végig olvastad, végig tanultad, reggelre fogalmad sincs, miről szól ez az egész. Ha nem a te kézírásoddal lenne tele jegyzetelve szinte minden lapszél, azt hihetnéd ez csak egy idegen rémálma, amiből reggel egy újabb sikertelen vizsga rossz élménye ébreszt fel. Mi a fene bajom van-kérded-, hiszen meg volt a jegyzet, és én készültem, és a kérdező tanár is korrekt volt, mégis elbuktam megint?!!!!
Ismerős? Jó néhány végzettség megszerzésével a hátam mögött hosszan tudnám még részletezni, de nem érdemes. Egy biztos, nem veled van a gond, egyszerűen csak nem tudsz MÉG hatékonyan tanulni.
Vicces, hogy mennyi mindent megtanítanak velünk gyerekként, leginkább azt, hogy ez mekkora felelősséggel jár. Arról persze elfelejtenek szólni, hogy ez akár egy jó buli is lehetne sok-sok nevetéssel, mert tényleg az. Nem egyszerűen sikerrel elégedetten veheted a megmérettetéseket, a megszerzett tudást később hatékonyan és élvezettel fel is tudod használni. Én a sok-sok sikertelen vizsgától elgyötört, reményvesztett végzős joghallgatóként találkoztam először ezzel a módszerrel. Mondanom sem kell, nem önszántamból ültem be a tréningre, de már ahhoz is fáradt voltam, hogy ellent mondjak Rencsi barátnőmnek, aki már nem bírta tovább nézni a tehetetlen dühvel átitatott, kudarcra ítélt próbálkozásaimat. Hálás vagyok neki érte, hogy nem hagyta, hogy feladjam, és hogy bekísért a tréningre, és hálás vagyok annak a nagyszerű szakembernek is, aki ezt a módszert olyan tökélyre fejlesztette, hogy ezzel én is sikerrel leállamvizsgázhattam! (bele sem merek gondolni, mennyivel könnyebb lett volna az életem, ha előbb találkozom vele…) Ezt azért mondom így, mert szentül hiszem, hogy ha nálam működött, akkor mindenkinél működik.
Nos, készen állsz, hogy kaput nyiss egy izgalmas színes világra, ami – és ez a legjobb benne – ott szunnyad benned.
Ha kész vagy, az ébresztő kürtöt egy ragyogószemű tanár fújja most meg. Ő Weitz Teréz. Ne habozz tovább az első lépéssel, lapozz bele bártan ebbe a könyvbe, nézd meg a sok vicces képet, érezd a nyomtatás illatát, amivel máris beléptél a jobb agyféltekés tanulás csodás birodalmába. Nincs mitől tartanod, gyere-gyere, nem vagy egyedül! Ma már több százan vagyunk, akiket tréningjeivel Tercsi végig kísért ezen az úton. Add a kezed, legyen most a te vezetőd ezen az úton!